A második világháború pusztító konfliktus volt, ugyanakkor a korszak rendkívüli logisztikai igényei alapjaiban alakították át az ipari anyagmozgatást. Hajókat, vonatokat, kikötőket, raktárakat és katonai ellátóláncokat kellett minden korábbinál gyorsabban kiszolgálni. Ebben a környezetben a targonca már nem egyszerű üzemi segédeszköz volt, hanem a rakodás és az utánpótlás egyik meghatározó gépe.
A targoncák a háború alatt bizonyították igazán, milyen széles alkalmazási területtel rendelkeznek. Az amerikai Liberty hajók és vonatok be- és kirakodásánál gyorsították a munkát, miközben a nehéz kézi rakodás szerepe fokozatosan csökkent. A CLARK, a Hyster, a Yale és más gyártók termelése a katonai és ipari megrendelések hatására gyors növekedésnek indult.
A történet azonban nem ért véget 1945-ben. A háború után Európában maradt amerikai targoncák, az exporthálózatok kialakulása és a raklapos árumozgatás terjedése együtt készítették elő a modern európai targoncapiac fejlődését.
1939: a logisztika stratégiai jelentőségűvé válik
1939 fontos korszakhatárt jelentett a logisztika és az ipari anyagmozgatás fejlődésében. A hadigazdaságban a szállítás és a logisztika súlya hirtelen megnőtt, mert óriási mennyiségű felszerelést és ellátmányt kellett Amerikából Európába, illetve a világ más hadszíntereire továbbítani. A korábbi anyagmozgatási módszerek nem tudtak volna lépést tartani ezzel a volumennel.
A gyorsaság mellett a rugalmasság is döntővé vált. A rakományt nemcsak gyárakban vagy raktárakban kellett mozgatni, hanem kikötőkben, vasúti rakodóknál, katonai bázisokon és ideiglenes ellátópontokon is. A kompakt, önjáró targoncák olyan helyeken is munkába állhattak, ahol a rögzített daruk vagy a kézi rakodás nem kínált elegendő kapacitást.
A CLARK Carloader új korszaka
A CLARK 1939-ben új targoncacsaládot fejlesztett ki Carloader néven. A gyártást szinte azonnal jelentősen fel kellett gyorsítani. A gyártási volumen a háborús igények hatására nagyságrendekkel emelkedett: havi mintegy kétezer gépre nőtt, szemben a háború előtti hozzávetőleg havi ötven–hetvenöt darabbal.
Ez a növekedés jól mutatja, hogyan vált a targonca néhány év alatt speciális ipari gépből tömegesen igényelt logisztikai eszközzé. A CLARK név katonák és ipari dolgozók milliói számára kapcsolódott össze a targoncával. A CLARK az amerikai háborús erőfeszítésben használt targoncák körülbelül kilencven százalékát biztosította.
A Carloader elnevezés is beszédes: a gépet olyan rakodási feladatokra tervezték, ahol a gyors felvétel, szállítás, emelés és elhelyezés egyetlen munkafolyamatban kapcsolódott össze.
Hajók, vonatok és repülőgépek kiszolgálása
A háborús ellátási láncokban a targonca különböző szállítási módokat kötött össze. Áruk érkeztek vasúton a kikötőkbe, hajók vitték tovább a felszerelést, a katonai repülés pedig újabb rakodási feladatokat teremtett. A targoncák kulcsszerepet kaptak a Liberty hajók és vonatok gyors be- és kirakodásában.
A targonca alkalmazkodik a terephez
A hadszínterek és katonai bázisok nem minden esetben kínáltak sima raktárpadlót. A gépeknek kültéren, egyenetlenebb felületen és változó körülmények között is használhatónak kellett lenniük. A Hyster 1941-es Handy Andy modellje a korai, rugalmasabb felhasználásra tervezett targoncák közé tartozott, légabroncsokkal és teleszkópos oszloppal.
A háborús időszak így nemcsak a darabszám növekedését hozta, hanem a kompaktabb, jobban manőverezhető és többféle környezetben alkalmazható konstrukciók iránti keresletet is erősítette.
A termelés felfutása az egész iparágat átalakította
A CLARK mellett a Yale és a Hyster is jelentős megrendeléseket kapott. A kikötői daruk kiesése miatt a Hyster 1941 végén 250 Karry Krane gépet küldött angliai kikötőkbe, majd további 750 gépre kapott megrendelést az amerikai szövetségesek számára. Ezek a gépek nem azonosak a klasszikus homlokvillás targoncákkal, de ugyanazt a sürgető igényt szolgálták: a rakomány gyors és mobil mozgatását.
A gyártóknak át kellett alakítaniuk termelésüket, beszállítói rendszerüket és szervizkapacitásukat. A háborús kereslet megmutatta, hogy az anyagmozgató gép nem mellékes beruházás, hanem közvetlenül befolyásolja egy ellátási lánc átbocsátóképességét.
1945 után: a katonai targoncák Európában maradnak
1945-ben az amerikai fegyveres erők számos használt targoncája Európában maradt. Ez hirtelen megnövelte az Európában forgalomban lévő gépek számát. A háborús eszközök egy része értékesítésre előkészített katonai készletként jelent meg, miközben az európai üzemek és raktárak közvetlen tapasztalatot szereztek a targoncás anyagmozgatással.
A gyártók exportosztályokat hoztak létre, kereskedőket és disztribútorokat jelöltek ki a gépek, valamint az alkatrészek értékesítésére. Ez a folyamat az európai targoncapiac fellendülésének egyik fontos kiindulópontjává vált. A háború tehát nemcsak a gépek számát növelte meg, hanem a nemzetközi értékesítési és alkatrészellátási hálózatok fejlődését is ösztönözte.
1946: a raklapos árumozgatás új rendszert teremt
A háború utáni logisztikai fejlődés következő fontos állomása a raklapos egységrakomány elterjedése volt. Az európai raklap 1946-os bevezetése a svéd BT Industries és a Svéd Államvasutak együttműködéséhez kapcsolódott. A rakomány raklapra szervezése csökkentette a különálló csomagok kézi kezelését, és jelentősen gyorsíthatta a hajók, teherautók és vonatok be- és kirakodását.
A targonca és a raklap együtt alkotott igazán hatékony rendszert. A targonca villái szabványosított egységrakományt vehettek fel, a kézi raklapemelő pedig rövidebb, padlószintű mozgatási feladatokat láthatott el. Ez a munkamegosztás a mai raktári logisztikában is alapvető.
Mit hagyott örökül ez az időszak?
• a targonca tömeges ipari és katonai alkalmazását;
• a gyártási darabszámok gyors növekedését;
• a kompaktabb és manőverezhetőbb gépek iránti igényt;
• a kikötői, vasúti és légi rakodási feladatok gépesítését;
• az európai használtgép-állomány hirtelen bővülését;
• a gyártói export-, kereskedői és alkatrészellátási hálózatok kialakulását;
• a raklapos egységrakomány és a targoncás anyagmozgatás összekapcsolódását.
A második világháború nem önmagában „teremtette meg” a targoncát, de rendkívüli mértékben felgyorsította annak elterjedését. A gép valódi értéke a legnehezebb logisztikai körülmények között vált nyilvánvalóvá: kevesebb kézi munkával, gyorsabban és rugalmasabban lehetett nagy mennyiségű rakományt mozgatni.
CLARK örökség Magyarországon
A Pagát Gold Zrt. a CLARK targoncák kizárólagos magyarországi importőrekén olyan márkát képvisel, amelynek története szorosan kapcsolódik a modern anyagmozgatás kialakulásához. A mai CLARK gépek természetesen összehasonlíthatatlanul korszerűbbek a háborús Carloader modelleknél, de az alapvető cél változatlan: a rakomány gyors, biztonságos és kiszámítható mozgatása.
CLARK targonca az Ön munkafolyamataihoz
Kérjen szakmai konzultációt a Pagát Gold Zrt. munkatársaitól az alkalmazási környezethez, teherbíráshoz és üzemeltetési igényhez illeszkedő gép kiválasztásához.
